Bajza József dr.: Petőfi könyvtár 17. Petőfi István versei (1909)

1849-1852.

86 Petőfi-Könyvtár Légy boldog! — s mi a valódi boldogság? Egy tiszta sziv s nyugodt tekintet a Napokra, melyek elmultak S melyek még eztán jönni fognak. * Az istenség rendelt E földön is számunkra mennyet: Azért adott nékünk Barátságot és szeretetet. * Vándor lépteihez a hóban Legyen élted hasonló, Hol nyoma megmaradva bár, De folt rajt' nem látható (Mötz, 1850.) 1850 MÁRCZ1US 15-ÉN. Korán sírba dőlt ifjú szabadságod Születése napján, édes hazám, Tőled messze száműzött gyermekednek Sötét ború ül halvány orczáján. Lelkem fájdalma határ- és végtelen, Mint a világ urának hatalma; Mert véled ifjú szabadság sírba szállt Hazám boldogságának csillaga. Megszülettél s a hü honfiak ezre Sietett bölcsödhöz s ápoltanak, Hogy a vészek, melyek születésedkor Tornyosúltak, elmaradjanak.