Bajza József dr.: Petőfi könyvtár 17. Petőfi István versei (1909)

Petőfi István versei 1844-1849.

Petőfi István versei 43 HOGYHA MEGHALOK... Hogyha meghalok galambom, Keresd ott kinn a sírhalmom, Keresd, míg meg nem találod, Ne sajnáld a fáradságot. Szomorúfüzfa lombjai Fognak síromra hajlani, Levelei hulldogálnak, Ha a szellők fújdogálnak. Törj le majd egy ágat róla, Ültesd otthon udvarodba; Nőjjön ott fel nagyra, szépre, A szerelem emlékére. (Palota 1845.) CSIKÓS-DAL. Csikós volt az apám, A fia is az lett, Csináltatott nékem Fakó kantárt, nyerget. A lovát eladta, Amelyik volt nyerges; De minek is volna? Elég nagy a ménes.