Bajza József dr.: Petőfi könyvtár 17. Petőfi István versei (1909)

1858-1880.

232 Petőfi-Könyvtár KEDVES HÚGAIMHOZ.*) Fejemen a csinos házi sapka, — Három lányka keze hímzett rajta, S amíg készült, én reám gondoltak, Mért ne vallnám magamat boldognak? Azt hittem, hogy rám már ki sem gondol Sokszor sírt a szivem fájdalomtól, Három sziv együttes dobbanása: Fájdalmamat elnyelő sírt ása. Három angyal őrködik felettiem; Én Istenem! be kedvelted lettem. Lehet-e már életnek szebb bére, Mint aminőt az enyém elére ? Homlokomra nem termett a babér, De a sapka nekem épp annyit ér; Eszemmel azt szerezni nem birtam, Szeretettel ezt mégis kivívtam. Kedves lánykák! az Isten áldása Legyen szivetek jutalmazása; Tietek a legnemesb gondolat, Mely agyamban kél a sapka alatt! *) Wittmannn Ignácz leányaihoz