Bajza József dr.: Petőfi könyvtár 17. Petőfi István versei (1909)

1856-1857.

168 Petőfi-Könyvtár Legyen élted, lányka, hímes mező, Szedj benne emlékvirágokat, Fűzd koszorúba mindazokat: Ne dobd el magadtól az én emlékemet, Mint véletlen felvett hervatag levelet, Tedd koszorúdba s e szerény levélke Juttassa egykor majd később eszedbe, Hogy utam utaddal összejött, S mint sötét felhő a nap előtt, Előtted vonultam én is el. S bármerre hajtson sorsom vad szele, Szívemen, — mely annyi bút visel, Ragyog emléked rózsa levele. (Pest, 1857.)