Krúdy Gyula: Petőfi könyvtár 16. A negyvenes évekből (1909)

IV. A rejtvények nagymestere

A negyvenes évekből 59 nyeknek. És még alig töltötte be huszonnegyedik életévét. Az ismeretlen hölgyről az írók mindenféle eszményképeket alkottak maguknak és P. Horváth gyakran hangoztatta, hogy Vadrózsa az első nő, aki szivét komolyabban megérintette. Hisz igaz, igaz, némi jogosultsága volt az irók rajongásánakMayer Valéria a versei révén mégis csak közelebb állott hozzájuk, mint a többi gazdagokhoz, akikkel még csak nem is érintkezett. Velük legalább lelkiekben közlekedett és Vachott Imre, mikor egyegy uj Vadrózsa verset kapott, napokig hordozta^ a tárczájában a költeményt és ismerőseinek mtg<| mutogatta. Pedig Vachott Imréről senki sem morcorhatta el, hogy keresi a halalmasok, gazdagd^-: barátságát. Ott volt aztán a komoly irodalommal szemben a legfiatalabb gárda, a „forradalmárok", akik hevességükben azt hangoztatták, hogy lehet Mayer Valériának kétszerannyi háza, mint amennyi van, azért ők mégsem ismerik el leikükből való léleknek. Annyit sem ért a poézishez, mint a tyúk az abéczéhez. De hát a fiatalok mindig ilyenek voltak! Nem szerelték a tekintélyeket az irodalomban. Puki úr, — aki szívesen szegődött volna akármelyik párthoz is, ha talányai és rejtvényei révén helyet kaphatott volna az irodalmi táblánál, temperamentumánál fogva a legfiatalabb forradalmárokkal érzett együtt, mert azok még véglegesen nem konstatálták benne a tehetségtelenséget, mint az öregek, — a Két pisztolyban, hol a vidéki földes-