Déri Gyula: Petőfi könyvtár 15. Petőfi Zoltán (1909)

Epigrammok

154 Petőfi-Könyvtár BÚDAL. De meguntam már e hitvány életet! Hiszen nekem nincs is senkim ki szeret; Te vagy kis lány, te vagy magad egyedül, Kinek szivén, sorsom miatt bánat ül. De nincsen is a világon senki sem, Kiért olyan hőn dobogna fel szivem, Mint dobog fel az teérted szép leány, Akinél nincs kedvesebbem, csak hazám! És még te vagy, hü barátom, ki szeret, Ki fönntartja én bennem még a hitet; Ne volnátok, ma megásnám síromat, Eltemetném velem együtt kínomat. (Csákó, 1864 november 28.)