Déri Gyula: Petőfi könyvtár 15. Petőfi Zoltán (1909)

Előhang

Előhang. Ide, ide, fiamat a kezembe, Hadd szorítsam a szivemhez öt! Mintha volnék újonnan teremtve ! Hogy éltemnek ifjú lombja nőtt! Üdvözöllek lelkem szép kis ága, Üdvözöllek édes magzatom ! Sírásodnak bánatos zajába Beleolvad örvendő dalom. Kis parányom, milyen nagy örömmel Állok itt, és nézem képedet! Kell-e még pap ? örömkönnyeimmel Keresztellek én meg tégedet. Csillagász lett végre is belőlem, Itten állok csillagom előtt, Arczvonásit hosszasan szemlélem S találgatom a távol jövőt. A reménynek nagy virágos fája Mit e csillag fénye fölmutat; Csak ne szálljon kora dér reája, Mely leszedné a virágokat.