Somogyi Gyula: Petőfi könyvtár 14. Petőfi Sándor költészete (1909)

IV. Leíró, elbeszélő költészet, dráma. Petőfi irodalmi hatása

Petőfi Sándor költészete 97 A „Szerelem átka" néprege-utánzat, balladai színezéssel. Mit Arany a nagyobb elbeszélő művektől megkíván, azt módosítva alkalmazhatjuk erre is: nincs népregei hitele, azaz sem nem támogatja monda, sem igazi népies felfogás. A Táblabíró éles szatirával festett torzképe a nemesnek. Tárgya nem volt uj, az előadás a torzképnek megfelelő. A korszellem és alanyiság tehát azon elemek, melyek Petőfi elbeszélő költészetében hol összefüggve (Apostol), hol elszigetelve jelentkeznek. Még egy kisebb balladás elbeszélésében is megvannak (Három sziv történeté). Észrevehető, hogy az elbeszélések sorában mintegy különáll a Salgó, véres színezetével s a sötét, hajmeresztő szenvedélyekkel. Átmenetet képez e mű a drámákhoz, melyek hasonló színezetűek. Nem tulajdonítható puszta véletlennek vagy akaratlan választásnak, hogy Petőfi Shakespeare drámái közül elsőnek Coriolanust fordítja. Bizonyára jobban lekötötte figyelmét és melegebb érdeklődést keltett benne a többinél. Ez egyéni hajlamával és politikai eszményével teljesen összhangban áll. Az alacsonyságban, megalázásban senyvedő nép dühének és bosszújának ébredése a dölyfös arisztokrata ellenében, ki megveti, megcsúfolja: oly légkör, oly esemény, mely Petőfit minden egyébnél jobban érdekelte. Van valami különös kedvtelése a bosszúvágy őrjöngésének festésében. Pl. Sű^d-ban. A Hóhér kötele cz. regénye is erre mutat. Drámája, a Dráma. Petőfi-Könyvtár. XIV. 7