Somogyi Gyula: Petőfi könyvtár 14. Petőfi Sándor költészete (1909)

IV. Leíró, elbeszélő költészet, dráma. Petőfi irodalmi hatása

94 Petőfi-Könyvtár lázas agy paroxismusa termelhet: pessimismus, a szoczialista phantasta rajongása és gyűlölete, a zsarnokvérben gázoló radicalismus stb. A Széchi Mária-ban nincs történelmi fenség, mert — jól mondja Arany — balladai gyorsasággal nyargalt végig egy történelmi eseményen.*) A Helység kalapácsa, röviden jellemezve: irodalmi szatira. A költőietlen vagy jelentéktelen tartalmú elbeszélő költés fenségre való törekvésének túlzását, természetellenességét, mint divatos irodalmi kórságot, gúnyolja benne Petőfi, durván ugyan, de helyes érzékkel. A „Salgó" puszta képzeletből merített tragikai motívumon épült fel. Sötét korba visszahelyezett történet, túlzott helyzetekkel, jellemekkel, szertelen szenvedélyekkel. Tárgy, tartalom és forma szerint Petőfi elbeszélő müvei elég változatosak. A kritika mindegyikben talál gáncsolni vagy kivetni valót, de végre is egy nagy szellem fényének tökéletes elhomályosodása, még ha el is hagyja biztosan járt útját, épp oly kevéssé várható, minthogy a napot az elvonuló felhő vagy időnkénti fogyatkozás fényben megcsökkenthetné. Ha a művészet magasabb, nem ritkán önkényileg felállított korlátai meg is sértetnek, ha a műfaj követelte szabatosság csorbát szenved is, részletekben és elszórt vonásokban csak ki-kitünik az alkotó genie. Ha a conceptió, mint egész nem is *) Arany, H. I. III., 127. I.