Somogyi Gyula: Petőfi könyvtár 14. Petőfi Sándor költészete (1909)

III. Petőfi költészetének tartalma és aesthetikai méltatása

84 Petőfi-Könyvtár gyermekké varázsolja vissza és tesz, cselekszik, mint akkoron. A mult emlékein emez általszövődő dal szokatlan bájt nyújt a költeménynek, mely egyúttal határozott eredetiséget is mutat szerkezetileg. Heine hatása Petőfire sokkal határozottabb nyomokra vezet, mint Beranger-é, kivel végre is csak a hangulatban és refrain alkalmazásában találkozik. A német költő szintén mély érzelmességet és bensőséget árul el, de néha egy szatirikus, csattanó fordulat a végén lerontja a hatást, kiábrándít és bizalmatlanságot kelt az érzelmek őszintesége iránt. Petőfi használja szintén azt a meglepő, csattanó végfordulatot, de sokkal óvatosabban, semhogy érzelmei tisztaságát és őszinteségét csak legkevesebbet is csorbítaná. Genreképekben használja és rövid, mintegy odavetett kis költeményekben. Jókedve vad virágai ezek, nem mint Heinenél egy szatírára termett kedély féregfoltos gyümölcse. Heinei hatás mutatkozik ezekben : Elmondanám, Tél végén, Magány, Ismét köny, Vízen, Hozzá, Ez már aztán az élet. A magyar születésü Lenau, noha német költővé lett, megőrizte szeretetét a magyar föld és nép iránt. A magyar puszta sok szép gondolatának térbeli megtestesítője; a magyar élet nyilatkozása, az andalító dal és zene, a pásztor-, csikós-élet stb., valamely sejtelmekkel áthatott ábrándvilágba vezeti, melyben a költő beteg kedélye mintegy feléled. A sötét belvilágban sejtelmes fényt derít a magyar élet bensősége. Lenau ezen felfogását Petőfi egyetlen