Somogyi Gyula: Petőfi könyvtár 14. Petőfi Sándor költészete (1909)

III. Petőfi költészetének tartalma és aesthetikai méltatása

84 Petőfi-Könyvtár gyermekké varázsolja vissza és tesz, cselekszik, mint akkoron. A mult emlékein emez általszövődő dal szokatlan bájt nyújt a költeménynek, mely egyúttal határozott eredetiséget is mutat szerkezetileg. Heine hatása Petőfire sokkal határozottabb nyomokra vezet, mint Beranger-é, kivel végre is csak a hangulatban és refrain alkalmazásában találkozik. A német költő szintén mély érzelmes­séget és bensőséget árul el, de néha egy szati­rikus, csattanó fordulat a végén lerontja a hatást, kiábrándít és bizalmatlanságot kelt az érzelmek őszintesége iránt. Petőfi használja szintén azt a meglepő, csattanó végfordulatot, de sokkal óva­tosabban, semhogy érzelmei tisztaságát és őszin­teségét csak legkevesebbet is csorbítaná. Genre­képekben használja és rövid, mintegy odavetett kis költeményekben. Jókedve vad virágai ezek, nem mint Heinenél egy szatírára termett kedély féreg­foltos gyümölcse. Heinei hatás mutatkozik ezek­ben : Elmondanám, Tél végén, Magány, Ismét köny, Vízen, Hozzá, Ez már aztán az élet. A magyar születésü Lenau, noha német költővé lett, megőrizte szeretetét a magyar föld és nép iránt. A magyar puszta sok szép gondolatának térbeli megtestesítője; a magyar élet nyilatkozása, az andalító dal és zene, a pásztor-, csikós-élet stb., valamely sejtelmekkel áthatott ábrándvilágba vezeti, melyben a költő beteg kedélye mintegy feléled. A sötét belvilágban sejtelmes fényt derít a magyar élet bensősége. Lenau ezen felfogását Petőfi egyetlen

Next

/
Thumbnails
Contents