Somogyi Gyula: Petőfi könyvtár 14. Petőfi Sándor költészete (1909)

I. Petőfi egyéniségének megalakulása. Mikép nyerte egyéniségétől költészete színezetét?

28 Petőfi-Könyvtár mészetes, hogy kiérzi az ellentétet. Hogy azután, érzelmi világával összhangban, a czifrábbtól, a sza­bályok nyűgétől korlátozottól elfordulva, az egy­szerühöz tér vissza s a szabad érzéknek tágabb tért enged, egészen szükségszerű következés lőn.*) A nemzeti élet gyökeres átalakítása (radikálizmus) olyképen, hogy népuralom legyen (demokráczia) és szabadság nyilvánuljon minden téren, volt Petőfi egybefoglalt politikai eszménye. Költészetét ezen egy eszménynek rendelte alá. Szive minden nyilat­kozása, képzelete minden alkotása eszményével szorosabb, vagy távolabbi kapcsolatban áll; igy olvad egybe, egy nagy egységbe, minden, amit csak teremtett: lirája, epikus költészete, drámája.**) Eszménye terjesztésére, győzelmének biztosítására alkalmas formát is kell vala választania, és a szeren­csés választástól függött a siker: a költői dicsőség, melyet keresett, a nép lelkesedése, melyet ébresztenie kellett. Önként kínálkozott a népdal egyszerűsége, igy lőn a költészetének uralkodó jellege a népiesség. *) Nem verték belém a tanítók Bottal a költészetet, Iskolai szabályoknak Lelkem sohsem engedett. Támaszkodjék szabályokra, Ki szabadon félre mén, A korlátlan természet Vad virága vagyok én. (A természet vad virága) **) Névtelen szinműtöredék.

Next

/
Thumbnails
Contents