Somogyi Gyula: Petőfi könyvtár 14. Petőfi Sándor költészete (1909)

I. Petőfi egyéniségének megalakulása. Mikép nyerte egyéniségétől költészete színezetét?

Petőfi Sándor költészete 15 nemzedéke megértse, sőt, hogy éppen ily nemzedék jobban becsülje, mint kortársai valaha becsülték? E jelenségnek némi magyarázatát kivánnók adni. Nehéz ugyan a sokat tallózott mezőn egy-egy felszedetlen kalászt találni, de ha csak egyet is megmentünk az elkallódástól, megéri az iparkodást. Hisz minden mag uj gyümölcs reményére jogosit. II. Hogy valamely növény egyediségét pontosan megismerjük, nem mellőzhetjük a talaj és légkör vizsgálatát, amelyekből táplálékát szívja. Politikai, társadalmi és irodalmi viszonyok alkotják a költő talaját s légkörét, de ezek mindig a pályának csak külsőségei maradnak. Az egyén belső mivoltát veleszületett hajlamok s tehetségek, véralkat s nevelés képezik, melyek a külső körülmények közé illeszkedvén, szerintök alakulva, módosulva, jelentőséget nyújthatnak az embernek, vagy elenyésztetik. Petőfinél a hajlamnak és tehetségnek oly csodálatos találkozását látjuk a kor szellemével, törekvéseivel, irányával, hogy, ha kisebb fokban képzelnők is el lelke hevét és akaraterejét, még mindig jóval kimagaslanék kortársai közül. Egy hosszú átmeneti és egy rövid átalakulási korszakra esik élete. Amannak minden küzdelme, ennek minden izgalma nyomot hagy lelki életében és mivel egész belvilága, úgyszólván, dalban olvad fel, egész költészete színt, jelleget és irányt ugyancsak a kortól nyert. Nagy