Palágyi Menyhért: Petőfi könyvtár 13. Petőfi (1909)

112 Petőfi-Könyvtár emelkedjenek az emberiség életközösségének gondolatához. És miért kellett megbuknia, romba dőlnie a római világbirodalommal együtt az egész ókori civilisationak ? Azért, mert a római világbirodalom a rabszolgaság alapjain nyugodott, vagyis mert kizárta, hogy a különböző népek a maguk egyénisége szerint emberiségi hivatásuknak élhessenek. És mit köszönhetünk a zsidóságból kivirágzó kereszténységnek? Köszönhetjük azt, hogy uj és magasabb érzésmód gyökeredzett meg a szivekben, mely olyan közösséget tudott teremteni a népek között, minő az ókorban még nem fejlődhetett ki. Ezen az uj érzésmódon építette föl az újkori fölvilágosodás (a tudomány, művészet, technika stb.) az újkori nemzeti gondolatot, mely tehát lényegesen különbözik az ókoritól. Az újkori nemzeti gondolat már az olasz renaissance nagyszerű szellemi mozgalmaiban sarjadzott ki, de csak a franczia forradalom világot rázó katastrophájában érlelődött meg teljesen. Ennek a modern nemzeti gondolatnak értelmében a nemzetek csak az egymással való közösségben, vagyis folytonos versenyben és kölcsönhatásban fejthetik ki egyediségüket, nem pedig a közösség megtagadása, az elzárkózás és elszigetelődés által. Minden nemzet a maga egyedisége, vagyis a maga természetadta és történelmi helyzetének módja szerint szolgálja az általános emberiségi föladatokat és csak oly mértékben érdemli meg a nemzet nevét, amily mértékben hozzájárul az emberiség örök javainak szapori-