Egressy Ákos: Petőfi könyvtár 12. Petőfi Sándor életéből (1909)

Márcziusi emlékek 1848-ból. A „Talpra magyar" első dallama

76 Petöfi-Könyvtár nyomban követte a tett. Az ige alakot öltött, s első hatalmas formája: a nemzeti hadsereg létrejötte volt! Petőfi hasztalan igyekezett atyámat azzal az érveléssel visszatartani a harcztérről, hogy „Te, barátom, a csatatéren csak egy ember vagy, mig itthon, a hivatásodnál fogva, több mint egy " Atyám „el nem viselhette ama gondolat súlyát, hogy ő, a haza e perczeiben itthon, nagyon hasznavehetetlennek érzi magát . Ezért a Nemzeti Színháztól szabadságot véve, elkísért engem, mint önkéntes, zászlóaljammal az alvidéki táborba: majd a harczmezőre; később, mint kormánybiztos, aztán mint guerilla-vezér s végül: a Bém táborában keresett és talált megfelelő teret tevékenységét kifejteni s szolgálni a haza szent ügyét. Petőfi egyelőre visszavonult mágnesi erővel vonzó otthonába: ifjú neje s gyügyögő gyermeke mellé: — Oh jertek ölembe, fiam, feleségem! Nézzünk végig e nagy, titkos messzeségen: Találunk-e ilyen fényes boldogságot? . . Három szívben együtt — egész mennyországot! . ." De nem feledi: tyrteuszi hévvel forgatni tollát a honvédek lelkesedésének a fokozására: „Isten után legszebb, és a legszentebb név A honvéd-nevezet! Hogyne iparkodnám hát megérdemelni Ezt a szép, nagy nevet ?! . ."