Egressy Ákos: Petőfi könyvtár 12. Petőfi Sándor életéből (1909)

Márcziusi emlékek 1848-ból. A „Talpra magyar" első dallama

70 Petöfi-Könyvtár a népjog, a szabadság, az egyenlőség és testvériség érvényesítését s egyéb, a kor igényeinek és a nemzet kívánalmainak megfelelő „tizenkét pontban" felsoroltaknak királyi szentesítését! . . . Legtöbb anyagot szolgáltattak a tüntetésekre: a pozsonyi és bécsi hirek, a kamarilla fondorlatai, Kossuth gyújtó szónoklatai, — s a mindinkább terjedő alvidéki lázadás felől érkezett tudósítások. A lelkesedés, mint a felháborodás, egyaránt hatott át minden jóérzésű honpolgárt s testvéries összetartásra, egyetértésre ösztönzött minden hü kebelt. A főváros polgárai nemzeti színű csokrot (kokárdát) viseltek mellükön, fövegeiken, hasonló színű szalaggal övezték karjukat, vagy derékukat; fövegeikhez tollat tűztek, melyeknek túlnyomó része vörös volt. Kossuth kalapja mellett nagy fehér strucztollat viselt; sajátságos, hogy szabadságharczunk másik kimagasló alakja: Qörgei szintén nagy fehér strucztollat tűzött a kalapja mellé az oroszok ellen viselt csatározásaink alkalmával . . . A mozgalom lelke: a fővárosi ifjúság, valamint a polgárok agilisabb része, kardosan járt. Így jelentek meg a város- és megyeháznál tartott értekezleteken s a népgyűléseken, melyek jobbára a Múzeumkertben tartattak. Itt értesült a nagyközönség az országgyűlés vívmányairól s a magyarellenes mozgalmakról, melyek napról-napra újabb tápot adtak az általános izgalomnak s a megtorlást sürgető hazafiak fölháborodásának.