Egressy Ákos: Petőfi könyvtár 12. Petőfi Sándor életéből (1909)

Társalgásunk Petőfi szellemével 1853-ban

100 Petöfi-Könyvtár Petőfi: Oh, te nem, Gábor; lelkedet látom én; az Isten akarata volt; téged vádolnom nem szabad, barátom! Atyám: Elég lesz-e mára az írás? Petőfi: Feuerabend! Elmehetsz! Etel, a Petőfi szelleméhez: Miért az egyik orczám pirosabb, mint a másik? Petőfi: Mert egyikben a Gábor vére foly, a másikban a Zsuzsikáé. (Édesanyjáé.) Etel: Kivülem vagy még másvalakinek szelleme a földön? Petőfi: Az én szellemem sohasem volt kétkulacsos. Etel: Miért fáj az én mellem csontja? Petőfi: Kedves Etelkém, te sokat is fáradsz velünk. Etel: Most restek vagyunk a kérdésen gondolkozni ; nem diskurálnál magadtól velünk ? Petőfi: Diskurálni? Parlez vous fran^ais? Etel: Oui, mon ami! Petőfi: No hát beszéljünk magyarul; mert jön a török, meg a franczia, savez vous? Etel: Minek köszönjük, hogy ily költői kedvvel társalogsz ma velünk? (Virágvasárnapján) Petőfi: A virágnak megtiltani nem lehet, hogy ne nyiljék, ha jön a szép kikelet, — ily kikelet legyen élted, Etelkém, — virágvasárnapra kivánom ezt én! Petőfid, — de elhidd ! Etel: Mit üzensz apámnak? Petőfi: Üdvözlöm, ne feledjen!