Farkas Emőd: Petőfi könyvtár 11. Petőfi élete (1909)

Rónai színészt keresem

Petőfi élete 53 ki lehet olvasni, hogy ki milyen szerelmes a borba. Hanem az öreg Petrovics eszejárásán sehogyse lehetett eligazodni. Rácsörditett a fiúra: Akkor igyál, hunczut, mikor az apád kinál, ne pedig akkor, amikor a festett komédiásokkal duhajkodol. Az anya szelid szemhunyoritása elég volt az ifjúnak, hogy ezt a korholást is szó nélkül lenyelje. Félig kiitta poharát, s az öreg elégedetten mormolta magában : — Ugy látom, mégis enged a nyakasságából. Még minden jóra fordulhat, csak egy kicsit ránczba kell szedni. Ezután faggatni kezdte, miért hagyta a faképnél, mért nem irt, s az ifjú őszintén elmondott mindent. Lefestette pánszláv tanárát, aki még csak 48-ban mutatta ki igazán a foga fehérét, amikor lázitó tót lapot szerkesztett Bécsben. Az öreg nagy figyelemmel hallgatta, s minél többször nézett a pohár fenekére, annál jobban megengesztelődött. — Van-e hát kedved folytatni az iskolát? — kérdezte végül. — Mert ha nem, akkor légy mészáros. Becsületes mesterség ez s aki iparkodik, ezen a pályán is boldogulhat. — Jobban szeretnék tovább tanulni, apám. — Én azt se bánom. Tudod ugyan, hogy mindenemből kiforgattak, de ha olyan jól tanulsz, mint Aszódon, a földből is kiteremtem neked a kosztra és ruhára valót. — Kevéssel is beérem én, apám, hozzászoktam már a nyomorusághoz. Ez a megjegyzés oly hangon volt mondva, hogy az öreg kemény szivét is megrázta.