Farkas Emőd: Petőfi könyvtár 11. Petőfi élete (1909)

A mennyország küszöbén

Petőfi élete 203' ról. Az első, ami az egyik ház falán a szemébe ötlött, a színlap volt, amely a „Két pisztoly" előadását hirdette. — Megyek a színházba, — mondá gyors el­határozással, — ott legalább szórakozni fogok. A színház tele volt s Prielle Kornélia játszotta Lenke szerepét. A nagy művésznőt még Pestről ismerte, ahol Szigeti Józseféknél lakott egy fedél alatt Egressyékkel, s a költő gyakran beszélge­tett vele. Mihelyt hire futott, hogy Petőfi a színházban van, a közönség érdeklődéssel fordult feléje, s minden szem rajta függött. Prielle Kornélia a színpadról felismervén a költőt, a darabba szőtt czikornyás nóta helyett Petőfi „A virágnak meg­tiltani nem lehét" kezdetű népdalát énekelte el, s tomboló tapsvihart aratott. A költőt rendkívül kellemesen érintette ez a gyöngéd, megtisztelő figyelem s felvonás végén a színpadra ment, kezet csókolt a bájos fiatal művésznőnek, s hosszasan elbeszélgetett vele. Másnap lakásán is meglátogatta, sokáig beszél­gettek, miközben mindnagyobb szépségeket fede­zett föl a szerény, kedves arczú, müveit és szel­lemes lány lelkében. Az irodalomról s Petőfi költészetének friss, eredeti s meglepően tiszta népies hangjáról olyan lelkesedéssel beszélt, hogy a lehangolt, bús kedélyű költőt egészen felvillanyozta, s Petőfi egyszerre csak felugorva székéről, elkapta a kezét, ajkához emelte s meghatottan kérdezte: — Nagysád, eljönne-e hozzám feleségül? — Ilyen gyorsan ? Nem gondolja Petőfi úr, hogy később mindketten megbánhatnánk ez el­hamarkodott lépést? — Nem, nagysád, de ha még gondolkozni

Next

/
Thumbnails
Contents