Farkas Emőd: Petőfi könyvtár 11. Petőfi élete (1909)

Az első babérág

Petőfi élete 149' mögötti beszélgetés, járás-kelés folyton zavarba hozta, ami aztán mulatságos szócserére vezetett. Ahelyett ugyanis, hogy azt mondta volna: Julcsa kisasszony menyasszony, állandó elfogultságában azt találta mondani: Julcsa kisasszony vőlegény. A közönség tögtön észrevette a vendégszereplő baklövését s kaczagni kezdett. A sugó erre még egyszer hangosan súgta a mondatot, de a nevetés által teljesen zavarba hozott költő most még nagyobb nyelvbotlást csinált. Gergely úrfi menyasszony, — mondta szinte mérgesen, ami még nagyobb kaczagást keltett, bár az ifjúság jóakarólag tapsolt, hogy kirántsa kinos zavarából. Ettől fogva aztán alig tudta mit beszél, szereplése csak színpadi vergődés volt, talán épp azért, mert túlságosan sokat foglalkozott szerepével. Előadás után az ifjúság újból lelkesen megtapsolta, de a tapsmoraj úgy hangzott most az ő fülében, mint a koporsón a rögök dübörgése. Vége van az ő színészi pályájának, a mai est kudarcza eltemette legszebb álmait s fogadásához hiven, örökre el kell szakadnia a színpadtól. Egressy vigasztalni próbálta a költőt, s arra buzdította, hogy írjon népszínművet. A költő aztán pár nap múlva „Zöld Marczi" czimen egy kész népszínművet nyújtott be a Nemzeti Színházhoz, amely azonban nem fogadta el előadásra. Ez a visszautasítás nem igen sértette a költő önérzetét, mert maga is belátta, hogy pár nap alatt igazán jó művet alkotni nem lehet. Sokkal jobban bántotta a színpadon történt felsülése, amelyről még 47-ben is fájdalmas humorral emlékezett meg.