Farkas Emőd: Petőfi könyvtár 11. Petőfi élete (1909)

Újra színész lesz

116 Petőfi-Könyvtár Mire visszatért Fejérvárra, a társulat, mely megint nyomorba jutott, már oszlófélben volt. A megmaradtak, köztük Petőfi és Szuper, még egy hétig játszottak, aztán Kecskemétre indultak. Sűrű havas eső s hideg szél verte őket az egész uton. Az elhanyagolt és felázott országúton sokszor tengelyig süppedtek a sárba s gyakran maguknak kellett kihúzni a mély kátyúból a megrekedt kocsikat. Szabadszálláson Petőfi és Szuper, a két kun fiú, kedvére kimulatta magát s másnap bekoczogtak Kecskemétre, ahol Jókai és Ács Károly tanult. Petőfi nyomban fel is kereste Jókait, aki ekkor dolgozott első drámáján: „A zsidó fiú"-n, melyet Petőfi tisztázott le s Jókai az akadémián dicséretet nyert vele. A három jó barát sok víg órát töltött együtt. Felolvasták és bírálgatták egymás műveit. A költő sorsa azonban itt se változott. Sokat nélkülözött, a telet vékony vászonkabátban húzta ki s még szerencséje volt, hogy enyhe idők jártak s így nem vette meg az isten hidege. Á közönség is gyéren járt a színházba s az osztalékból vajmi kevés jutott neki. Díszletek és színházi kellékek dolgában nagyon szegény volt a társulat s Petőfi, midőn kardos szerepben kellett föllépnie, az üres kardhüvelybe egy furkósbotot dugott s úgy jelent meg a színpadon. A szereplők észrevették a hüvelyben lógó fütyköst s nyílt színen hangos hahotára fakadtak. A nevetés átragadt a közönségre is s kis hija volt, hogy le nem kellett ereszteni a függönyt. E miatt a színházi biróság öt forint birságra ítélte, az igazgató azonban a büntetést elengedte. Petőfi mindent elkövetett, hogy csekély osztalékát fölemeljék s hosszas unszolás után kivitte,