Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Petőfi jelszava

Petőfi jelszava 79 meg a fenti törvénynek, papírkosárba való szenvelgős lim-lom; szóval, nem természetes productum. Az aesthetikái aranymetszet törvényének tehát egyelőre inkább csak negatív-kritikai jelentőséget tulajdonitok; de már ez is vívmány, melynek az aesthetika, kritika és irodalomtörténelem valahára a szó szigorú értelmében tudománynyá való emelését fogja köszönni és ez az: Remekmű nem lehet, ahol nincs olyan benső fordulópont, mely a mű intensiv és minél kisebb felét elválasztja annak extensive nagyobb, de mellékesebb, sőt amazzal többnyire dualisticus ellentétbe helyezett másik részétől. És valamint az ikerpat és sok más jegecz, bármily csekély részekre szétmorzsolnád, örökre ismétli az ő, úgyszólván, halhatatlan formáját; éppen úgy a remek költemény mindig ugyanazt a formát mutatja, bármily csekély alkatrészeire, rhythmusi egységeire feldarabolnád. P. o.: Szabadság || szerelem, e kettő |1 kell nekem . . . Ha az Isten || ekkép szólna hozzám : Fiam, én neked j| megengedem . . . stb., stb. Mind a két sorban a terjedelemre nézve kisebb rész a súlyosabb, melynek helye éppen azért mindig a fordulópont, illetőleg tetőpont mellett van — mindegy elől vagy hátul; — de természetes, hogy: a végén csattan az ostor.