Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Dr. Gyulai Pál, mint a Petőfi-irodalom megalapítója

•94 Petőfi-Könyvtár ahol Petőfi, illetőleg Vahot Imre is. A költőnő plasticailag adá elő, hogy Petőfi este nagy Íróasztalához ült, mely legszebb rendben és üresen állott; másnap reggel pedig teljességgel be volt takarva teleirt papirszeletekkel és ívekkel. Szeretném tudni, vájjon Gyulai Petőfi további jellemzésében, névleg a második szakaszban, nem lőtt-e túl a czélon ? A ,.korhelykedett mindenesetre igen erős kifejezés; mert magasb rangú költő, kinek verseiben a korhelykedés világos, de öniróniával előadott nyomai látszanak („Ivás közben", „Szobámban", „A csavargó"), az életben rendszerint annál messzébb szokott lenni ilyesmitől (példa Scheffel József, mint a „Gaudeamus" szerzője). Ez általános psychologiai törvény. A „negédlések" többszörös hangsúlyozása Gyulai részéről szintén túlzásnak tetszik. Oly őszinte, egyenes, sőt goromba s szögletes jellem, minőnek Gyulai maga festi, hogyan lehessen az egyszersmind elannyira negédlő? Hiszen Petőfi az egész világirodalomban az őszinteségnek egyik legóriásabb fanomen-je. Az egész világirodalomban csak két irót ösmerek még, kik az őszinteségnek hasonló martirjai voltak: Lessing és a XIX. század Lessingje : Schopenhauer. Lessing, Schopenhauer és Petőfi az őszinteség három apostola! Az igaz, hogy oly portéka az őszinteség, melyet a nagy világ fertálymiveltsége könnyen negédlés, vagy éppen gorombaságnak tart.Grillparzer szavai jutnak eszembe: „Egy, amiről a világ úgynevezett műveltjeinek rendszerint nincs fogalmuk,