Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Petőfi jelszava

•56 Petőfi-Könyvtár tájban történt, amiről már többször emlékeztek meg, hogy Petőfi Sándor valóságos neo-európai pénzügyminiszteri ügyességgel kezdett operálni, több barátjához fordulván, hogy szert tennének számára valami nagyobb pénzösszegre. A fiatal költő jól tudta, hogy a házassághoz, mint minden egyéb hadmivelethez, először is: pénz kell; másodszor: pénz; és harmadszor: pénz. Kubinyi Rudolf barátjától 400 pengő forintot kapott kölcsön. Egyelőre csak biztos kilátásban, mert ezt az összeget tényleg csak május hó elején vette kezéhez. És ekkor mit látunk ? A költő útra kél azonnal és iudul — házasodni. De ekkor sem történhetett ám könnyen. Az idetartozó életrajzi részleteket talán nem szükséges bővebben fejtegetni. Mily meghatóan árulja el önkénytelenül is lelkiállapotát az az első pillanatra közönyösnek tetsző vonás, hogy a hymen után epedő tüzes költő amaz ismeretes resignatióféle darabjában éppen a pointet szedette ki osztott betűkből. Az „Életképek" 1847 január 16. számában: Hogyha már nem szeretsz, Az Isten áldjon meg, De ha még szeretsz, úgy Ezerszer áldjon meg. Különben éppen ez a költeménye úgyszólván ultimátumnak is beillett, melylyel a fővárosi költő a kaczér „falusi George Sandra" némileg ráijesz-