Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Dr. Gyulai Pál, mint a Petőfi-irodalom megalapítója

Gyulai Pál, a Petőfi-irodalom megalapítója 161 költeményekben áll Petőfi mint valódi Schopenhauerista előttünk, anélkül, hogy ő a harmincznégy évvel öregebb kortársáról életében valamit tudott volna. Mindezt e helyen behatóbban indokolni nem lehet, nem is tartozik ide. Még ennyit sem mondtam volna erről a nagyon fontos thémáról, ha a lyrának Gyulai szerint a philosophiához való „igen szűk" keretét nem kellett volna kereken tagadnom. S azt hiszem, az általam választott út lehetett talán a leghelyesebb elknargumentatió. (Gyulai a maga részéről nem is argumentált, hanem indokolatlanul hagyta ez állítását.) Éppen ez az, amiben keresendő Petőfinek óriási nagysága, hogy t. i. a lyrának „szűk" keretében valódi souverain kézzel mert belebocsátkozni a legmélyebb metaphisikai és psychologiai problémákba. A világirodalom Petőfi előtt talán nem is ismerte lyrai előadását az őrültségnek, legalább hasonló genialitással bizonyára nem. Petőfi előtt csak eposban (Ariosto Orlando furiosö) és drámában (Sophokles Ajax) mertek ily nagy feladatok teljesítéséhez fogni S csakugyan Petőfi előtt a világirodalom az őrültségnek több hires mintaelőadásával bir, de kivétel nélkül eposi, úgymint drámaiak. Petőfi tudtommal az első, ki a lyrának és vele az egész világirodalomnak meghódította ezt a legerősebb hatalmat is. Amit még a „Hamlet" szerzője, a stratfordi mészáros (vagy mesterember) fia sem mert tenni, azt a kiskőrösi mészáros fia, huPetöfi-Könyvtár. X. 11