Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Dr. Gyulai Pál, mint a Petőfi-irodalom megalapítója

Gyulai Pál, a Petőfi-irodalom megalapítója 157 némelyek a Felhőket félig-meddig Shelley utánzásának tartják. Petőfire azonban a genialis Shelley nem annyira pessimismusával, mint inkább politikai optimismusával és republikánismusával hatott. A Felhők pedig nagyon elütnek Shelley modorától. Van ugyan Shelley „Kisebb költeményei" közt kettő-három, melyek forma tekintetében némileg emlékeztetnek Petőfi Felhőire, de ez nem határoz. Ezért Petőfit tekintjük e sajátságos lyrai genre teremtőjének. Úgy látszik, hogy egyedül áll vele az egész világirodalomban. Gyulai azért egészen helyesen jellemzi a Felhőket formára nézve, noha belbecsüket nem ismeri ; gnomaszerüeknek nevezi; sőt nagyon szép költői fordulattal élve, azt teszi hozzá, hogy a költő itt „nem kard, de tőrnek élivel szándékszik behatni az élet és természet titkaiba". És csakugyan van valami benne, mert ha szabad a parlamentárismusból vett trópussal élni, akkor legczélszerübben a mindenséghez (universum) intézett interpellátiónak lehetne elnevezni. Óriási interpellátiót képeznek hatvanhat pontban. (Mintha mindenik költeményecske mögött ott állana ilyes prózai függelék: van-e tudomása az Universumnak arról, hogy mily eszeveszett igazságtalanságok fordulnak elő a földön és ha van . . . stb.; de az Universum kormánya sokkal hallgatagabb és politikusabb, mint a földi kormányok.) Semmi nyoma e hatvan darab költeményben azon szinte brutálisnak nevezhető Hartmann—Tauber-féle „pes-