Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Dr. Gyulai Pál, mint a Petőfi-irodalom megalapítója

Gyulai Pál, a Petőfi-irodalom megalapítója 155 a beteges világfájdalmat Ányosban, akkor miért nem lelte meg Petőfiben az egészséges pessimismust? Elvégre az egész nem fontos irodalmi kérdés, csak jellemző az irodalomtörténetirásnak mostanság nálunk dívó mesterségére nézve, mely abban áll, hogy a költőkre kész abstractiók alkalmaztatnak, hangos phrázisok, a kritikus privát tetszése és Mephisto szerint: Gewöhnlich glaubt der Mensch, wenn er nur Worte hört, Es müsse sich dabei doch auch was denken lassen. Nem ösmerem Toldy műveit, csak azt ösmerem belőlük, amit Petőfiről írt. De ha ő (amit szinte a priori lehetne következtetni) a többi magyar írókról sem itél nagyobb figyelemmel és alapossággal, mint Petőfiről, akkor tudom, hogy idevágó (azaz irodalomtörténeti) műveinek annál kisebbszerű lesz a jövőjök, minél nagyszerűbb volt jelenük. De elvégre is, amint fent állítottuk, senkinek sem szabad rossz néven venni, hogy a „Felhők-"et és hasonló költeményeket „sületlenségek -nek tekintette; mert hiszen ezekkel Petőfi egész korát megelőzte. Megérdemlik mindenesetre, hogy most már közelebb vegyük szemügyre. A r Felhők" nagyon elegáns kiállítású kis 8° füzetben láttak napvilágot 1846. április második felében. A czímlapján semmi firmának nyoma: csak az évszám áll ott. Ellenben a boríték lapján ez olvasható: „Emich Gusztáv