Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)
Dr. Gyulai Pál, mint a Petőfi-irodalom megalapítója
•150 Petőfi-Könyvtár De ez még nem fejezi ki egészen költészetének emez oldalát; mert csak akkor Ítélhetjük meg elég helyesen ezt is, ha előbb nem magyaráztuk félre az ellenkező oldalt: a metaphisikait, melyben azonban fájdalom még Gyulai is csak világfájdalmat lát. Még indirekt úton is könnyen megezáfolható tévedés. Világfájdalom sentimentalismus nélkül nem is képzelhető. Petőfi pedig a sentimentalismustól egész életén oly messze maradt, mint soha más hasonrangú modern költő. Modern betegség mindkettő, miről az antik élet még nem is álmodott. De mindamellett, hogy Petőfi tetőtől talpig par exceUence modern szellemű költő, soha sem láthatni nála az említett betegségeknek még csak leggyengébb nyomait. (A Vörösmarty-féle romantikai iskola iránti elfogultságban félig-meddig sentimentalisnak nevezhető pár darab nem számit semmit.) Azt hiszem, hogy ha már Petőfinél valami világiról (physis) van szó, akkor inkább a világöröm (Weltscherz), mint világfájdalom (Weitschmerz) az, amit neki vindicálni kell Többször volt már alkalmam Petőfinek egy 1846-beli igen szép költeményére utalni, melyet kiki ösmer ugyan, de a kritika, úgy látszik, csak hirből ismeri, vagy csak felületesen olvassa. Ez a költemény: a Világgyűlölet. Azt hiszem, ez a vers nem szorul kommentárra. De igenis rászorul a kritikusok félremagyarázására, mely szerint Petőfi a világfájdalom beteg-