Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Dr. Gyulai Pál, mint a Petőfi-irodalom megalapítója

Gyulai Pál, a Petőfi-irodalom megalapítója 139 említett szokásos költői tárgyak körén kívül is esnek. És a könnyű fogékony verselés, mely minden művét oly kellemes olvasmánynyá teszi! Valóban nem lehet csodálni, hogy Petőfi most már a szépet és jót méltányolni tudó honleányok és fiuk előtt közkedvességben áll. Minél fogva bizton reméljük, hogy verseinek összes olcsó kiadása igen kapós lesz és hamar elkelend." Alig hinné az ember, hogy ez a kritika ugyanazon Vahot Imre lapjában áll, sőt ugyanazon Vahot I. tollából került ide, ki nemsokára később legbuzgóbb hirdetője lesz Petőfi népköltői hivatásának és pedig akkor lesz, midőn Petőfi már minden egyéb, csak a szó szokásos értelmében népköltő többé nem. Petőfi csak kevés idővel az említett lyrai gyűjtemény után megírja a Helység kalapácsát, melynek genialitása, mint irodalmi paródiáé, valóban diszére válik az egész világirodalomnak. S alig jelenik meg a magyar költészetnek e gyöngye, az akkori időhöz mérve nagyon szép kiadásban, már sajtó alá kerül harmadik önálló műve : János vitéz. És alig gyönyörködik e művében a magyar közönség, már elkészül a negyedik mű: Czipruslombok Etelke sírjáról, mely czím Gyulainál folytonosan Etelke „sirján". Mily nagyszerű produktív erőre mutat, hogy ennyi gyöngyöt közvetlenül követ a gyöngyök gyöngye : egy új, még terjedelmesebb gyűjtemény : a Szerelem Gyöngyei, szintén 1845-ben. 1845. év forduló pont Petőfi költészetében,