Endrődi Béla: Petőfi könyvtár 9. Petőfi és Arany levelezése (1909)

Petőfi és Arany levelezése

Petőfi és Arany levelezése 63 reflexiókat hiába keressük Aranynál. Ö Szalontán él, mi éppenséggel nem irodalmi központ, legfeljebb egy tűzvész, egy követválasztási mozgalom hoz némi változatosságot, különben „a templom falát rakják, a dinnye leragyázódott, a város házát kimeszelték, az országutat megkövecselték, a szőlő érik". S ha már vándor-életről beszélünk, tegyük hozzá azt is, hogy a levelezés tartama alatt Arany csak egyszer ir máshonnan, mint Szalontáról: Aradról, mikor oda a nemzetőrökkel szolgálatra megy- Viszont Petőfi harmincznégy levele közül csak tizenöt szól Pestről, a többi Debreczenből, Szatmárról, Erdődről, Bejéről, Lúgosról, Kóltóról. Szalontárói és Mezőberényről. A leveleik közötti különbséget tulajdonithatjuk még lakóhelyeik más és más jellegének is. Petőfi állandó tanyája mégis csak Pest, hol a forradalom előtti hónapok lázas mozgalmai költői életéhez pompás hátteret szolgáltattak. Ha az akkori idők Pestje a többi nyugati városhoz mérten kisszerű volt is: lakói egy főváros lakói voltak. Petőfi leveleiben — minden utógondolat nélkül ugyan — de érezteti nagyvárosi felsőbbségét. Kedélyesen leöcsémezi Aranyt s lépten-nyomon talál valami kifigurázni valót annak vidéki helyzetén. Arany maga is igyekszik mulatságossá tenni a szerény falusi jegyző látókörét, csöndes humorral aranyozva be hétköznapi gondjai szürke fonákságait. De úgy komolyságuk, mint vidám tréfáik mindig szeretetteljes szavakban olvadnak fel s a megbántás vagy