Endrődi Béla: Petőfi könyvtár 9. Petőfi és Arany levelezése (1909)

Petőfi és Arany levelezése

Petőfi és Arany levelezése 61 sugárként szűrődik át egy-egy kutató szem kíváncsi tekintete. Petőfi és Arany levélváltásában sem elfogultságot, sem titkolódzást sem találhatni. Mindkettő annyi nemes közvetlenséggel irja sorait, amennyi közvetlenségig csak egy önmaga és a nyilvánosság közt teljes harmóniában élő ember tud felemelkedni. Hogy e leveleket valaha mások is olvashassák, arra gondolni Petőfinek nem volt ideje, Aranynak nem volt bátorsága. Őszinteségben egyik sem áll a másik mögött, elfogulatlan, benső varázs reszket a sorok között, odalehelve a pillanat ihletében. Komoly tartalmú megbeszélések, vidám, röpke tréfálkozások, elborulás és szelid öröm váltakozó képei ezek a levelek. A külső, csiszolatlan forma, az irásközben jött ötletek válogatás nélkül való felhasználása, átszőve a kedély minden elképzelhető melegével, — ezek teszik oly vonzóvá minden elmélyedés nélkül, már első olvasásra is ezt a levélváltást. A levelek stilusa teljesen azonos Petőfi és Arany irodalmi irályával. Petőfi stilje heves, csapongó, költői képekkel, hasonlatokkal átszőtt, Aranyé nyugodt, erős nyelvbeli készségű, de néha keresettebb. Petőfi mindig tisztában van azzal, mit akar irni, tömören, röviden adja elő mondanivalóját s olyan hatással van ránk, mintha mindig sietnie kellene. Arany nagyobb gondot fordit levelei külső formájára, tartalmuk belső szerkezetére. Úgy tetszik, mintha tovább dolgoznék rajtuk, Ítéletében