Endrődi Béla: Petőfi könyvtár 9. Petőfi és Arany levelezése (1909)

Petőfi és Arany levelezése

Petőfi és Arany levelezése 51 Petőfi, mint futár, visszatér Debreczenbe, rövid levélben tisztázza magát, mert rövid az idő s gyorsan repül a boldogság szárnyain. Gyönyörűek a levél befejező sorai, hol családi életéről ir, melyet sohasem talált még ily édesnek, mint most, mikor ,.elmúlt csaták után és uj csaták előtt" ölelheti feleségét és fiát. Következő levelében újra kéri Aranyt, vigye családját Szalontára, mert ő megint táborba száll, mire Aranyné elhozza Debreczenből Petőfinét, Zoltánt és annak dajkáját, kik aztán májusig náluk is maradnak. Petőfi ezalatt Bemet kiséri az erdélyi hadjáratban, majd őrnagyi kinevezése megerősítése miatt Pestre indul, de előbb Szalontát érintve Debreczenbe viszi feleségét. Fia Aranyék gyámkodása alatt marad Szalontán, kik igazi szülői szeretettel veszik körül a gyenge gyermeket. Ennyi felelősséget is csak Arany tudott elviselni Petőfivel szemben. Ezentúl Petőfit egyre érik a csapások. Szülei halálát*) Debreczenben tudja meg, Pestre siet, innen ir Aranynak, fájdalmas hangon tudatva vele a „legszeretettebb" szülők kimúlását. Arany gyöngéd részvéttel osztozik fájdalmában, mélyen hat rá a csapás s szeretetteljes sorokban vigasztalja barátját. Ugyanekkor tudatja vele fogalmazónak való kineveztetését is s kéri, jöjjön el Zoltánért, mert neki Debreczenbe kell mennie. Petőfi le is megy *) Apja 1849. márczius 21-én, anyja május 17-én halt meg. 5*