Bihari Mór: Petőfi könyvtár 8. Petőfiné Szendrey Júlia eredeti elbeszélései (1909)
A lyukas mogyoró (1863.)
A lyukas mogyoró* (1863.) Karácsony estéje volt, kártyáztak a fiuk; még pedig ugyancsak nagyban ment a játék: egész marok dió és mogyoró volt egyszer-egyszer betéve. Nem lehet hát csodálni, ha minden játék végével a közérdekeltség jókora zajban nyilvánult s a nyerők öröme hangos újjongatásban tört ki. Hanem az volt a legfurcsább, hogy a vésztők csak olyan jóízűen nevettek balsorsuk fölött, mint azok, kiket a szerencse pártolt. Ez aztán igazi mulatság volt! Legtöbbet kaczagtak egy kis lyukas mogyorón, mert senki sem akarta megtartani; valahányszor a nyereményt szétosztották, mindannyian tiltakoztak ellene s akinek mégis jutott, az ugyancsak sietett a legközelebbi alkalommal ismét túladni rajta. Biz ez senkinek sem kellett. Egész este folyt a vita miatta; ki nevetve, ki boszankodva igyekezett szomszédjára tolni. — Hiszen .hasznavehetetlen! ezt nem lehet megenni! — mondta mindegyik.
