Bihari Mór: Petőfi könyvtár 7. Petőfiné Szendrey Júlia költeményei és naplói (1909)

III. Jegyzetek

160 Petőfi-Könyvtár ismét az udvar elé, ahol aztán a legkedveltebb zenészek közé tartozott. Ezt a verset Sz. J., ki maga is értett a zongorához, még 1856. márczius 24-én irta, amikor Willmers először járt Budapesten. S amikor a művész 1869-ben újból ellátogatott hozzánk a Magyarország és a Nagyvilág 10-ik számában a czim alatti dátummal, alkalmasnak találta a költőnő e magasztaló, poétikus versét — honnét, honnét nem — leközölni. De kijutott nekem : Először a Fővárosi Lapokban, 1868. II. 216. sz., a költőnő hagyományából a czim alatti dátummal. Másodszor Magyar Szalon 1890. Harmadszor Szana Tamás, Petőfiné Szendrey Júlia czimű könyvében 1891. Budapest, Grill-féle kiadás. Ne higyj nekem: Először Növilág 1863. 7. sz., a czim alatti dátummal. Másodszor Zilahy Károly, Hölgyek Lantja czimű 1865-ben megjelent könyvében. Harmadszor Faylné, Hentaller Mariska az 1889-ben kiadott Magyar Írónőkről czimű könyvében. Végül Szana Tamás a már emiitett könyvében. — Itt jegyezzük meg, hogy a rövidség okáért, ahol ezentúl csak Zilahy, Faylné s Szana nevét irjuk, mindenütt a könyvük értendő. Három rózsabimbó: Három gyermeke: Zoltán (szül. 1848. deczember 15, megh. 1870 november 5.) Petőfi Sándortól, Attila (1851 szeptember 6., — meghalt a 70-es évek elején), Árpád (1855—1894) morphium áldozata lett, fia Tibor, Ilona nagynénjénél Machek Gusztáv őrnagy feleségénél itt él Budapesten. E két utóbbi Horváth Árpád gyermeke. Először Napkelet 1857. 38. sz., szeptember 27. Újból közli: Farkas Albert, Nemzeti Hárfa 1862-ben megjelent könyvében, továbbá Zilahy és Szana. Fiatal leánynak : Ifjabb testvérének szól, ki később Gyulai Pál nejévé lön, meghalt 1866-ban. — Először Napkelet 1857. 43. sz., november 1. Újból közli Faikas, Zilahy, Magyar Szalon 1890-ben és Szana. Öszszel: Napkelet 1857. 47. sz., november 29. Újból: Farkas, Zilahy, Magyar Szalon és Szana.