Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 6. Szabadság, szerelem (1909)

Petőfi és a szabadság eszméje

44 Petőfi-Könyvtár Ha férfi vagy, légy férfi, Függetlenségedet A nagy világ kincséért Árúba ne ereszd. Vesd meg, kik egy jobb falatért Eladják magokat. „Koldusbot és függetlenség!" Ez legyen jelszavad. A rabság fogalma pedig ebben áll: „rab a világ" (Rabság), tehát nem egy nemzet szabadsága kell, hanem a világé és ebből a gondolatból alakult ki a világszabadságnak mindenesetre elvont eszméje, mely Petőfinél is csak kétszer fordul elő és csakis az Egy gondolat bánt engemet költeményében. Kétségtelen, hogy a szabadságnak ez az egyetemessége, más szóval a költőnél az összes nemzetek rabsága eltörlését, a nemzetek rabsága összeségének ellentétét jelenti, hiszen nem egyszer szól rab nemzetekről is, melyek közé beleérti a magyart is. Az is kétségtelen, hogy ennek gondolata a franczia forradalom történelmének sugalma. Mert hiszen akkor a szabadságtól ittasan a franczia nemzet az összes nemzetek szabadságát akarta kivívni vagy kivívatni. A kor lelke a szabadság volt, mint Berzsenyi szépen és igazán mondja, a szabadság, mint fogalom, mint a lelkekbe írt jelszó és sóvárgás. Most a világrabság Petőfiben a világszabadság eszméjévé, a szabadsággá, mint egyetemes eszmévé, a nemzetek szabadságának filozófiai egységévé változik s megszületik rá saját szava, saját alkotása. Mert a világszabadság a* Petőfi szava és nincs meg egyet-