Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 6. Szabadság, szerelem (1909)

Petőfi és a szabadság eszméje

Petőfi és a szabadság eszméje 57 A század viselős, Születni fognak nagyszerű napok, Élet-halálnak vészes napjai. Fogjunk kezet, hogy rettegnünk ne kelljen Az eljövendő óriásokat. Ezek nála a forradalomról az első jóslatok. Ámde ő nemcsak Magyarországon vár és jósol forradalmat. Ez szerinte világforradalom lesz, me­lyet mintegy maga az Isten rendel és intéz a jók és rosszak közt való Ítélet alakjában. Erre a meg­győződésre őt a világtörténelem vezette rá, amint ezt Az ítélet költeményében maga mondja, mely egyszersmind jóslatának talán a leghatásosabb ki­fejezése 1847. elejéről. Azt mondja itt, hogy a történelmet átlapozta és befejezte. S mi az emberi­ség története? vérfolyam, mely korunkig foly le az ősidőktől. De nincs vége, mert e vérfolyam vértengerbe fog szakadni. „Rettenetes napokat lát közeledni, minőket eddig nem látott a világ", a mostani béke csak a vihar előtti csend. Ő látja a jövendő fátylát s a sejtés tündéri tüzénél átlát e fátylon és attól, mi túl van rajta, borzad, iszonyo­dik, de szilaj öröm is fogja el. Uj háború lesz, világháború, a népek döntő viadalra kelnek, a föld csak két nemzetből fog állni,, a jókból és gonoszokból s most itt a jó győzni fog, de vértenger árán. „Mindegy. Ez lesz az Ítélet, melyet igért isten* próféták ajkai által Ez lesz az itélet s ez után kezdődik az élet, az örök üdvesség; s érette a

Next

/
Thumbnails
Contents