Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 6. Szabadság, szerelem (1909)

Petőfi és a szabadság eszméje

42 Petőfi-Könyvtár Ez ebben az időben annál természetesebb, mert a hazában tett tapasztalatai, az álkritika ül­dözései, Berta iránti meghiusult szerelme, barátai­nak elpártolása, a közélet mélyebb és közvetet­lenebb megismerése, éppen akkoriban tett kiter­jedtebb világtörténelmi tanulmányai, Byron, Shelley, Shakespeare, Dante olvasása, nemcsak világgyülö­Iettel töltötték el, hanem azzal a meggyőződéssel is, hogy egy veszendő hazában, veszni indult világ­ban, életre nem érdemes korban és emberiség között él, czéltalan küzdelemben a gonoszok, zsar­nokok ellen. így és e meggyőződésben hazánkat is, e tör­ténelmi tanulmányok kapcsán, már nemcsak sze­rencsétlennek, nemcsak rabnak, hanem gonosznak is látja, melynek megmentésére lelki átalakulás, megújulás, igazi emberség szükséges. (Isten cso­dája.) Másrészről az emberiség gonoszsága, főleg a gazdagság s a gazdagok uralma, a valódi ér­dem, a kötelességtudás megvetése, elnyomása, lábbal tiprása, a jó örökös bukása, a rossz örök diadalma, az éhezők nyögése, a dorbézolók kur­jantásai, egy csomó rendkívüli költeményt sugall­nak neki, melyeket Csillagtalan éjek czím alatt akar összefoglalni és kiadni. Önmagát is, ki nem törekedett másra, mint azzá lenni, kit a haza büszkén emlegessen, félre­tolva, megvetve, lenézve látja. Szerelem, barátság üres szó lett rá nézve, fáj neki az élet, mely semmit sem ér ; a dicsőség, hírnév, igazság, sze-

Next

/
Thumbnails
Contents