Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 6. Szabadság, szerelem (1909)

Petőfi és a szabadság eszméje

Petőfi és a szabadság eszméje 25 megtelepszik, mint a Pesti Divatlap segédszerkesztője, hazafiúi érzelmeit hordalaiba többször is vegyíti bele. Mintegy mámorba temeti búját vagy mámorral biztatja reményeit. Ez az év, vagy inkább fél év, egyébként az ő bordalos időszaka, mert ebben az időben az élet némi külső kényelmet biztosított neki s módja volt jó pajtások közt néha egy-egy vidámabb estét tölteni anélkül, hogy mély komolyságából egészben bármit vesztett volna. így tehát itt az életviszonyok ismert hatása jelentkezik e nemű költeményeiben, melyek egy részének a hazafiúi érzelem nemesebb tartalmat ad. Ilyenek a Furfangos borivó, Dáridó után s a mély komolysággal társult Részegség a hazáért költeményei, miközben 1844 nyarán újra odaveti azt a négy sort, melyben a bor mellett a hazaszeretetet élete második alapelvével, a szerelemmel kapcsolja össze : Boldog, kinek fejére Az ég oly sorsot mért, Hogy bor- s leányért éljen, És haljon a honért Nem kevéssé jellemző arra, amit föntebb kiemeltünk, hogy amint így hazafiúi érzelmei többoldaluakká és mind uralkodóbbakká válnak, egyszersmind szülőföldje, az alföld is, mind gyakrabban s kedélyével mind jobban összenőve és éppen a szabadság érzelmével is összekapcsolva jelenik meg költeményeiben. Ezt mindenesetre előidézte főleg az, hogy