Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 6. Szabadság, szerelem (1909)

Petőfi és a nő

128 Petőfi-Könyvtár Életében nem egy világfájdalmas vagy pessimistikus időszakot találunk. Ezek mindannyiszor összeesnek egy-egy csalódásával s melyből egyegy új szerelem mindannyiszor kigyógyítja vagyis inkább csak ez bírja kigyógyítani. Természetesen nem egyszer csalódott s nem egyszer volt szerelmes ugy, hogy viszont szerelmet nem talált. Ennek első sorban is oka saját önbecsének teljes tudata volt s így mindig csak feltűnően szép, nemes és kiváló leányok bírták érdekelni és lekötni; csak ilyeneket bírt magához méltóknak találni. De másrészről oka az is volt, hogy nem tudott udvarolni. Nem értett azokhoz az apró kedveskedésekhez, melyek különösen ifjú lányok szívéhez inkább hozzávezetnek, mint érdem, kiválóság s több ilyes. E mellett kissé vad is volt s külsején sem volt semmi olyan, ami egyszerre elbájol. Nem volt beszédes, könnyed társalgó sem, aki szeretetreméltón mulattatni bírja a nőket; sőt tudjuk, hogy a finom társaság szokásait inkább lenézte, kigúnyolta, vagy legalább is nem követte. Öt elébb meg kellett érteni, hogy egy nő a maga egyszerűségében valóban szeretni bírja. De jellemző, hogy egyébként, mint soha abban, mit erősen hitt, nem kételkedett, úgy nem kételkedett abban sem, hogy előbb-utóbb megleli azt a lányt, ki őt egészen megérti s eltölti az álmodott örök szerelem gyönyörével. Ezért forrongó nyugtalansággal s túláradni kész szívvel járja az életet, mintegy minden pillanatban készen