Gyulai Pál: Petőfi könyvtár 5. Petőfi Sándor és lyrai költészetünk (1908)

Előszó

Petőfi Sándor és lyrai költészetünk 55 nem foghatván, sem eléggé nem becsülhetvén, csak saját magának ártott. Azon nemes harcz, melyet szerkesztője ugyanekkor a dilettánsi felület, jurátusi hegykeség és nemzeti pöffeszkedés ellen vívott, egy részben e miatt maradt nagyobb eredmény nélkül, mert az egész fiatal irodalom Petőfivel ugyanazonosítá magát. A Pesti Hírlap, mely már ekkor elébb Szalay, később Csengery szerkesztése alatt jelent meg, többször beleszólott a vitákba s Petőfi mellett. B. Eötvöstől egy hosszabb czikk jelent meg benne, mely a nélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék, általánosságban igen helyes szempontot mutat ki, melyből Petőfi megítélendő.

4

0) „Petőfi a szó legszigorúbb értelmében magyar költő — mond többek közt — s ez az, mi valamint magyarázatul szolgál a nagy hatásnak, melyet müvei gyakoroltak, úgy egyszersmind irodalmi érdemeinek legfőbbikét képezi." Ez volt a legigazabb szózat, mely ügyében felhangzott, menten azon hiú bálványozástól, mit némely barátai elkövettek, s az ellenszenvtől, mely kritikusain kisebb nagyobb mértékben észrevehető volt. A Honderű s még egy pár politikai lap mind nagyobb dühvel folytatták támadásaikat. S minő eljárást követtek ' Ellenébe állították Hiadort, egy nem valami nagy tehetségű költőt, kinek beteg sentimentalisinusát, selyempuha kínait sem irónia, sem humor nem mérséklék, s egész költészete ellentétben állott a győzelmesen felküzdött népies