Gyulai Pál: Petőfi könyvtár 5. Petőfi Sándor és lyrai költészetünk (1908)

Előszó

Petőfi Sándor és lyrai költészetünk 49 tót-e vagy házaló zsidó? Nem soká újabb falut értek, melynek jegyzője nem levén hon, a lelkész vizsgálta az útleveleket. Oda vezették, szó nélkül nyujtá át útlevelét, itt már nem mervén megnevezni magát. Az öreg tiszteletes feltévén szemüvegét, olvasni kezdé az útlevelet. „Petőfi Sándor — kiáltá elcsodálkozva — hazánk nagy poétája itt az én házamban! Oh uram bocsásd el a te szolgádat, mert ime az ő szemei megláthatták." Megölelte, marasztotta. Elmondá, hogy neki csak egy szobája van, hanem a szomszédba költözik, maradjanak nála vacsorára, éji szállásra. Petőfi alig szabadulhatott tőle, de már csendesebben tűrte útközben a szünetlen feltartóztatást. Felföldi kirándulását Uti jegyzetek czim alatt irta le az Életképek-ben.

3

4) Némi utánzása volt Heine Reisebilder-einek, természetesen mindenütt saját egyéniségében fölolvasztva. Messze marad tőle, de érdekes csevegések, élezés próza és csinos kivitele egy pár részletnek. A stil nem valami különös, de szertelen könnyű ; sehol Heine humora, mely a közéletet nem is sejtett oldalról fogja föl, de teli hetyke daczczal, genialis szökellésekkel, mik leginkább önmagára és az irodalomra vonatkoznak, átszőve tájképekkel, mikhez nemcsak költeményeiben értett. Ugyan ily modorban irt később a Hazánkban is 1847-iki uti élményeiről Utilevelek Kerényi Frigyeshez czim alatt.

3

5) Az Uti jegyzetek-ben megbotránkozott az iroPetőfi-Könyvtár. V. 4