Gyulai Pál: Petőfi könyvtár 5. Petőfi Sándor és lyrai költészetünk (1908)

Előszó

24 Petőfi-Könyrtár Még selmeczi tanuló korában kezdett verset irni.

9) Senki sem tagadta meg tőle, hogy társai közt legjobb verset ir, csak tanítója. Egy alkalommal, midőn versét felolvasta, tanítója kételkedett, mintha ő irta volna. Dühbe jött, új feladatot kért s tanítója szemei előtt megírta. Oly vonások a gyermek életéből, melyek a költő irodalmi pályáján ismétlődnek. Midőn föllépett, csak egyetlen egy ítész, ki maga igen rossz verseket irt, nem hitte, hogy jó költő

1

0) s ki volt a vélemények irányában mind végig makacsabb, szenvedélyesebb, mint Petőfi? A katonaságra csakhamar reáunt. Könnyelműség és politikai rajongásból lőn katona.

1

1) Irtózott az iskolai élettől, családi körülményei is nyomták, s azt hivé, hogy ezrede Tyrolban fog állomásozni, honnan könnyen átszökhetik Schweitzba. Az akkori ingerült politikai viszonyok mélyen hatottak a korán érett gyermek kedélyére. Az iskolából, hol inkább csak a régi klasszikusokat tanulta, a római és görög respublikák álmait hozta az életbe. Már mint gyermek, politikai ábrándokkal tépelődött s mint ifjú, légvárakat alkotva Schweitzba vágyott. Csalódott reményében. Ezrede Horvátországba rendelteték. Majdnem két évig katonáskodott. Független és makacs szelleme kevésbbé tűrhette a katonai fegyelmet, mint az iskolait. Ballépését megbánva gondolt jövendőjére, sokat szenvedett s beteg lőn. Az ezred orvosa elbocsáttatását eszközlé. Ekkor (1841) Pápára ment az ottani tanodában tanulmányaitfolytatandó.

1

2) Itt ismerkedett meg Jókai-