Gyulai Pál: Petőfi könyvtár 5. Petőfi Sándor és lyrai költészetünk (1908)

Jegyzetek

Petőfi Sándor és lyrai költésze'linlc 105 22) 1844 febr. 10—11-én indult el s körülbelül egy hét múlva ért Pestre. Tokajnak került, onnan Miskolcz felé Egernek. Útját leirja ö maga az Uti levelek-ben. (XI. levél.) Egerben irt hires bordala az Egri hangok. * 2

3) Petőfi családja tényleg nemes volt. Nemességüket I. Lipót adta 1667-ben. Czímerök : kék mezőben zöld hármas halmon kivont kardot tartó, könyöklő pánczélos kar, fölötte aranyleveles korona ; sisakdisz : a könyöklő kar ; takaró : kék-arany, vörös-ezüst. Petőfi maga is említi egyszer nemességét : „a nemességnek, melyhez magam is tartoztam" stb. Lapok Petőfi Sándor naplójából. Pest, márcz. 24., 1848. * 2

4) Etelke, családi nevén Csapó Etelke, Vachot Sándorné nővére volt, meghalt agyszélütésben 1845 jan. 7-én. Petőfi nőül akarta venni s ez megczáfol minden oly föltevést, mintha nem szerelte volna. A halálára irt költeményeket, összesen 34 darabot, 1845 jan. végére már megirta s márcz. 20 ikára meg is jelentek Czipruslombok Etelke sírjáról czim alatt egy kis 8° alakú kötetkében (63 I.). Etelke emléke mondhatni egész életén át elkísérte a költőt. * 2

5) Petőfi már Etelke előtt is több lánykát énekelt meg. Ezek közül az, akire az értekezés czéloz, Nagy Zsuzsika, egy fiatal szőke lányka, akit Duna-Vecsén ismert meg 1844 április—junius havában, midőn két hónapot töltött szüleinél s éppen e lányka apjánál, Nagy Pálnál lakott. A lányka iránti érzelmeit jellemző népdalokban énekelte meg és Pestre visszatérve is hosszabban foglalkozott vele. Mindenesetre már ekkor nősülési tervei voltak. * 2

6) A költemény, melyre itt czélzás van, a Kerényi Frigyeshez czimű. *