Gyulai Pál: Petőfi könyvtár 5. Petőfi Sándor és lyrai költészetünk (1908)

Jegyzetek

Petőfi Sándor és lyrai költészetünk 101 t. i., hogy esetleg a győztes ellenség fölhányatja a sírt. A józsefvárosi temető feloszlatásával a Petőfi-társaság az apa és anya tetemeit a Kerepesi temetőbe hozatta át a város által adott új sírba 1882 ápr. 4-én, honnan most, 1908 okt. 24-én a Petőfi-társ. Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán tetemeivel együtt egy új, most már végleges kettős díszsírba temette el nagy közönség jelenlétében. A költő anyja halálakor irta az értekezésben említett Szüleim halálára elegiáját. A költőt a színháztól Salkovics Mihály mészáros vitte magával Székesfehérvárra 1839 máj. havában. Ez a Mihály, a költő rokona, volt a Petrovitsék anyagi bukásának egyik főoka. Most némit jóvá akarván tenni ebből, Sándort Salkovics Péter testvéréhez és tagosító mérnökhöz küldte Ostfi-Asszonyfára (Sopron-m.), hol a jun.—aug. hónapokat töltötte. Salkovics Péter terve az volt, hogy Sándort a soproni ev. lyceumba taníttassa, de megharagudott rá főleg a Tóth Rózához irt szerelmi versek miatt. Sorsára hagyta s ekkor a költő elkeseredve szept. 6-án beállt 6 évre katonának a Gollner-féle gyalogezredbe. Ostfi-Asszonyfán ismerkedett meg a költő Orlay-Petrics Soma rokonával. * 9) Petőfi Aszódon kezdett verseket irni és nem Selineczen. Maradt is ránk egy verse aszódi idejéből: Búcsúbeszéd. E mellett az Uti jegyzetek-ben maga irja: „Itt kezdtem verseket csinálni." * 1

0) Itt Császár Ferencz értendő. * ") Petőfi nem könnyelműségből, sem politikai rajongásból lett katona, hanem daczból és elkeseredésből. Midőn Salkovics Péter is levette róla a kezét, valósággal nem tudta, mitévő legyen. így lett katona. Ez akkoriban és