Gyulai Pál: Petőfi könyvtár 5. Petőfi Sándor és lyrai költészetünk (1908)

Jegyzetek

') Petőfi nem a Kiskunságban, hanem a régi PestPilis-Kiskún-Solt-vármegyében, Kiskőrösön született, ahol apja a mészárszéket bérelte 1822 jan. 1 — 1824. decz. 31-ig. Szülőháza ma is áll eredeti alakjában, emléktáblával megjelölve. A költő, mintegy tiltakozásból a szláv eredet ellen, egy alkalommal szülőföldének Félegyházát mondja („Ez a város születésem helye." L. Szülőföldemen költeményét), máskor Szabadszállásinak mondta magát. Mindebben van is valami. Félegyháza mintegy szellemi szülőfölde volt s Szabadszálláson voltak szülei birtokosok. * -) A költő nagyatyja, Petrovils Tamás, Nyitra-megyébcl (Agács) költözött le Aszódra 1770 tájt. Eredetileg neve tótos hangzással Petrovitz volt. Igy irta még nevét a költő atyja is 1823-ig. Ekkor a kiskőrösi jegyző tanácsára kezdte Petrovits-nak irni magát, mert magyarnak kivánván tartatni, így magyarosabban hangzott. A költő atyja, István 1791 aug. 15-én Kartal-on született Pest-megyében. A költő anyja, Hrúz Mária, szintén 1791-ben született, még pedig hihetően Liesnón (Turócz-m.). Petrovits nőül vette Aszódon 1818 szept. 15-én. * 3) Petőfi Sándor még több helyt is tanult, mint az értekezés mondja s a sorrend is más. Először 1828 elején Félegyházán beadták a r. k. elemibe, 1828 máj. 10-ike óta Kecskemétre az ev. elemibe s oda járt 1831 elejéig. Ekkor Szabadszálláson járt iskolába az iskolai év végéig. Ez év szept. 28-ikától fogva S.-Szentlőrinczen tanult az ev. algymnáziumban 1833 nyaráig s itt végezte az I. donatista osz7*