Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 4. Felhők (1908)

Felhők

32 Petőfi-Könyvtár a bölcselő költők. És nagyobb hatást gyakorolnak a tömegre, mint a nagy bölcselők. A bölcselő kiválasztja a dolgok lényegén rejlő eszméket és rendszerré formálja; tehát kivonást végez. Meztelenül egymás mellé sorozza az eszméket és ezzel hozzáférhetlenné teszi. Mert a nagy tömeg csak azt érti meg, aminek érzéki alakja van, ami művészi formában jelentkezik. A költő ellenben belehelyezi az eszméket az érzéki formákba és ezzel mindenkinek érthetővé teszi. Kant eszméi azért szivárogtak át az emberiség lelkébe, mert voltak költők, írók, kik eszméit fölvegyék, földolgozzák és hozzáférhetővé tegyék. Mert a költök és írók művészek is. A bölcselők ritkán azok ; gyakran csak közepes stiliszták. Hogy művészetre emelkedjünk a stílusban: arra művésznek kell születnünk. Mert csak így hatja át lelkünket annyira a szép lényege, hogy az stílusunkba is átszivároghasson. A bölcselet és művészet házassága tehát a legszebb látvány. Nem szabad tehát kicsinyelnünk a költőket, kik az egyetemes eszméket költeménybe helyezik. Ez több, mint művészet ; de nem is bölcsészet. A költő mindig megérzi, minő formában tudja leginkább érzékíteni eszméit. Minő forma fölött uralkodik .korlátlanul. Petőfi lírikus volt minden ízében : a lírát választotta tehát a magasabb művészetté vált filozófia formájául. Az eszme nem törte szét a formát, mert a művészet törvényei sokkal erősebben éltek a költő lelkében. A sorrend sem