Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 4. Felhők (1908)

Felhők

II. Keressük meg e nagyszerű színjáték hason­mását. Ki magyarázta meg színjáték alakjában a világegyetem jelenségeinek összefüggését és jelen­tését? Ki mutatta meg nagyszerű allegóriában a világot átható két erő küzdelmét: az alkotó és romboló szellem harczát? Megmutatta Goethe és megmutatta Byron. Az egyik: a testet öltött objektivitás. A másik: a testet öltött szubjektivitás. Mind a kettő ugyanazt cselekedte; de a maga módja szerint. Az egyik belehelyezte a személyesített eszmét hősébe; a másik önmagát tette a személyesített eszme helyére. Ez a két költemény, Faust és Manfréd külömbsége. A Felhők hőse, a költő, voltaképen Faust és Manfréd egy személyben. Ö Faust, aki a lét min­den mozzanatát kitanulmányozza, mialatt harczot folytat a tagadás szellemével s a végén győzelme­sen kerül ki a harczból; ő Manfréd, ki szintén a tagadás szellemével küzd s mikor meghal, el­rúgja magától, mint olyant, kinek nincs hatalma rajta. Az egyetemes eszmék bősége, a világ mozgató

Next

/
Thumbnails
Contents