Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 4. Felhők (1908)

A „Felhők" eredeti kiadásának lenyomata

114 Petöfi-Könvvtár Ll. A férj haza jő betegen. Hü nője orvosért Megy hirtelen, Miként siet, az istenért! Az orvostól mindent remél, Azért rohan érte, mint a szél, 01 iy gyorsan azért keresi föl .... Jól tudja: az orvos gyakran öl. LII. Barátaim megölelének, Szivökhöz nyomták szívemet; Bennem mi boldog volt a lélek! Később tudám meg: mért öleltenek? Azt tapogatták, míg öleltek: Hol van legfájóbb része e kebelnek? Hogy gyilkukat majd oda döfjék.... És oda döfték!