Baróti Lajos: Petőfi könyvtár 2. Petőfi adomák (1908)

86 Petőfi-Könyvtár Kis vártatva Petőfi is kinéz s az udvar egyik homályos szögletében megpillantja Vahotot, aki a falnak dőlve, nagy öklendezéssel adta ki magából a beszedett sillert. — Hát Imre hol maradt? — kérdezte Lisznyai a visszatérő Petőfitől. Odakinn van, Schillert fordit, — válaszolt Petőfi nevetve. Az assonance. Egyszer Petőfi betör nagy léptekkel Jókaihoz s azt mondja neki: Akarsz-e párbajsegédem lenni ? — Hogyne akarnék! Ki bántott? Kit hívjak ki ? — Benőfyt! — S mi oknál fogva? Mert asszonánszot csinált a nevemre. Hogy mer az én nevemhez hasonlót csinálni magának? — Ez még nem elég ok ám a párbajra. — Igen ; de ha rossz verseket ír s a publikum azt hiszi, hogy azt mind én irtam. Szörnyen haragudott érte; de aztán mégis le kellett tennie a párviadal eszméjéről, miután kiderült, hogy assonancea — kispap az egri szemináriumban. Imponált neKi. Mikoriban Petőfi Tompa Mihály társaságában beutazta a magyár felföldet, egy napon Szentiványi vendégszerető házához is betért a két költő