Baróti Lajos: Petőfi könyvtár 2. Petőfi adomák (1908)

Adomák 45 is megígérte; de hozzá tette, hogy nem hiszi, hogy a czenzor engedélyt adjon rá, s eseteket mondott el, melyekben csekélységek miatt is megtiltotta a nyomatást. Erre azt felelte Petőfi: válaszszon ki hát Ács az ő költeményeiből egyet, melyről azt gondolja, hogy a czenzornak nem lesz oka visszautasítani. Ács ilyennek vélte a „Disznótorban" cziműt; de azt javasolta, hogy a nyomdász, Szilády Károly által küldesse el, mert a czenzor ellensége lévén a színészeknek, az engedélyt már csak ebből az okból is megtagadhatja. A czenzor azonban még igy is hajthatatlan volt. Ács felbosszankodván, maga ment hozzá, hogy közelebbről megtudja az okot. Kérdésére a czenzor, Sembera Calazantius József, piarista pap, azt felelte: — Mit? Hát követhetett volna-e el annak irója nagyobb és botrányosabb vétket, mint midőn olyat mer kivánni, hogy az ég gömböcz legyen és mi abban töltelék! Majd bizony, én legyek töltelék és az ég egy gömböcz? Horrendum ! Egy szót se vesztegessen mellette, én annak kiadását meg nem engedhetem ! Ács megpróbálta fölvilágosítani, hogy az csak poetica licentia; de nem volt kapaczitálható s Petőfi csupán írásban sokszorosítva oszthatta ki néhány költeményét. Az elpártolt barát. Azon az emlékezetes télen, melyet Petőfi betegen töltött Debreczenben, sürün látogatta Pákhot,