Baróti Lajos: Petőfi könyvtár 2. Petőfi adomák (1908)

Adomák 33 A megidézett diákok ilyenkor a kapu alatt levő széles termésköveken ácsorogtak, amig rájuk került a sor. Télen volt s kegyetlen hideg. Ott volt Petrovics Sándor is, egy vörös galléron kopott köpenyben, amelynek jobb szárnyát bal vállára vetette s didergett a többiekkel együtt. Csizmájának sarka annyira ferde volt, hogy nem is a talpán járt, hanem az oldalán. Egyik kisebb diák, akinek neve szintén ott volt a fekete táblán, megszólította: Petrovics úr, hogyan történhetett az, hogy bakancsa nem oldalvást, hanem fent a fejének kellő közepén lyukadt ki? Mire így felelt Petrovics: — No lássa csak! Még a csizmám is azt mutatja, hogy én nem vagyok olyan ember, mint a többi! A három rózsa. Pápának egyik korcsmáját elnevezték a diákok „Három rózsá"-nak, mivel a zsidó korcsmárosnak három szép leánya volt, egyik szebb a másiknál. Ezt a korcsmát látogatták a diákok esténkint, mert a város egyik távoleső utczájában volt, hová nem igen jártak a tanárok kémjei. Egyik októberi este is 'sokan voltak együtt, fogyasztván a jó somlai mustot. Ehhez járult a pompás sült gesztenye, no meg dal, humor, szikrázó élezek. Petőfi eleinte komolykodott, de aztán jókedve kerekedett a musttól. A kisebbik „rózsáPetőfi Könyvtár II. 3